A világ zászlói

A nemzetiségi jelképek legismertebb kifejezőeszköze a zászló. Ez az - egy kivételtől eltekintve - mindig téglalap alakú lobogó sokszor évszázadokon keresztül végigkíséri egy-egy ország sorsát. Most jöjjön néhány érdekesség a világ zászlóiról.

Forrás: Pixabay

Ami nem téglalap alapú: Nepál az egyetlen olyan ország, ami nem négyzet és nem téglalap alapú zászlót választott magának. A nemzeti lobogón alapszíne a vörös - jelképezve a bátorságot -, kerete kék - ez a béke szimbóluma - és formája olyan, mintha két háromszöget ragasztottak volna egymás fölé. A játék során találkozhatsz a kérdéssel és egy képpel is Nepál lobogójáról.

Négyzet alakúak: Ha már a formák, a szabályos négyzet formájú zászlók is ritkák, csupán két ilyet találni a világon: Svájcét és Vatikánét. Előbbié könnyen összetéveszthető a Vöröskereszt szimbólumával, utóbbiról pedig sokan nem is gondolnák, hogy külön ország, pedig ez a világ legkisebb elismert nemzete.

Nap: A felkelő nap országának is nevezett távol-keleti ország zászlaján lévő nagy piros pötty a napot szimbolizálja.

Csillagok és a félhold: Ilyen jeleket az iszlám vallású országok zászlóin találhatunk, mint amilyen Törökország, Tunézia, Malajzia vagy Azerbajdzsán. Használatuk a valláshoz kapcsolódik. Az Amerikai Egyesült Államok csillagjainak mindegyike a tagállamok egyikét szimbolizálja. A Marshall-szigetek Bikini-atolljának is külön zászlaja van, amely nagyon hasonlít az USÁ-éhoz: a rajta lévő fekete csillagok azonban a nukleáris tesztek során elpusztított szigeteket jelképezik.

Kereszt: A lobogón megjelenő keresztnek is vallásos jelentése van, amely legtöbbször a kereszténységre utal.

Állatok: Sokszor jelennek meg állatok is szimbólumként, pl. Ecuadorén az ország nemzeti madara, a kondorkeselyű, a walesin egy sárkány, Albániáén pedig egy kétfejű sas. Az oroszlánt többen használják az erő és bátorság szimbólumaként.

Színek: A színeknek is jelentésük van. Ez utalhat rossz dolgokra (vörös), szabadságra, békére (kék), gazdagságra vagy energiára (sárga, arany), reményre vagy fiatalosságra (zöld), illetve az elszántságra (fekete). A legritkább szín, amit a világ zászlóin használnak (összesen kettőn: Nicaragua és Dominika), a lila. A legtöbb színt Belize zászlóján találjuk, szám szerint 12-t. Színeik szerint megkülönböztetünk pánszláv (piros, fehér, kék), pánafrikai (vörös, sárga, zöld) és pán-arab (fehér, piros, zöld, fekete) színű zászlókat.

Legrégebbi: Dánia lobogójának formáját 1219-ben hozták létre. A színárnyalatok változtak azóta kicsit az ezt követő párszáz évben, de 1625 óta minden szempontból változatlan.

Legújabb: Dél-Szudán zászlaját 2010-ben fogadták el, melyet az országban dúló polgárháború vége után készítettek.

Jelentés: Maga a szó a szász fflaken szóból származik. Jelentése repülni, lebegni, illetve csapkodni a szélben.

Tudomány: A zászlók tanulmányozásával foglalkozó tudósokat vexillológusoknak hívják. Néhány híresség a szakmában: Graham Bartram, Grace Rogers Cooper, Prof. Scot Guenter, Louis Mühlemann.

Változások: A legtöbbször Brazília változtatott a történelem során a zászlaja kinézetén, összesen húszszor. A Fülöp-szigetekiek háború idején vörös, béke esetén pedig kék változatot használnak.

Egyforma: Liechtenstein és Haiti egymástól függetlenül azonos kinézetű zászlót kreált. Ez csak akkor derült ki, amikor mindkét ország sportolói részt vettek az 1936-os olimpián.

Zászló a Holdon: Az asztronauták a holdra szálláskor egy nejlonból készült amerikai lobogót tűztek a felszínre, amelyet fel is borítottak, amikor hazaindultak űrhajójukkal, illetve azóta már valószínűleg le is bomlott a napsugárzás erejének köszönhetően.

Törvény: Az amerikaiaknak van olyan törvényük, hogy nemzeti lobogójukat tilos reklámcélra használni. Dániában törvényt szeg, aki külföldi zászlót éget.