Vasúti rekordok, érdekességek

Ma a Föld szárazföldi területein több mint 1 millió kilométernyi vágányrendszer fut, melyet utas- és teherszállításra is használnak az azon közlekedő vonatok. A vasúti közlekedést lehetővé tevő infrastuktúra kialakítása során Guinness-rekorder alagutak és hidak is épültek.

Forrás: Pixabay

Abraham Lincoln tette népszerűvé: 1865-ben, az USA elnökének meggyilkolásakor holttestét tiszteletből vonattal vitték keresztül szülővárosáig, közben 180 városon haladtak keresztül. Erről természetesen minden újságban beszámoltak, s ez, mintegy reklámot csinált a vonattal való utazgatáshoz.

Kezdetben: Az emberek azért ódzkodtak vonatra ülni a régi időkben, mert attól féltek, hogy a nagy sebességgel haladás egészségügyi problémákat okozhat náluk.

Az idő: A vasút népszerűvé válása előtt a legtöbb város a saját időszámítását követte. A nagy távolságokat megtett vonatok miatt viszont mindezt egységesíteni kellett, s ekkor alakultak ki a ma is követett időzónák.

Leghosszabb: A világ leghosszabb vasútvonala Portugáliától Vietnamig húzódik. A körülbelül 16 ezer kilométer hosszú út 12 nap alatt bejárható, több átszállással. A leghosszabb egybefüggő vonatút az Oroszországban található transz-szibériai vasút, melynek teljes hossza 9300 kilométer.

Leggyorsabb: Természetesen a japánok állították fel a leggyorsabban haladó vonat rekordját. A mágnesvasúton közlekedő jármű 603 km/h sebességre volt képes a Guinness-rekord beállításakor, 2015-ben. Ezt a sebességet azonban a mérnökök túl akarják szárnyalni az elkövetkező években. A tehervonatok közül a kínai Sanghajban mérték a leggyorsabb sebességet, ez 463 km/h volt.

Legegyenesebb: Az Ausztráliában futó vasúti pálya, amely a világon a leghosszabb egyenes szakasszal rendelkezik, 478 kilométer hosszan halad kanyarok nélkül ugyanabba az irányba.

Energiatakarékos: Svédországban, a bányákból a kikötővárosokba tartó vonatok a gravitációs pályának köszönhetően a felhasznált energiájuk ötszörösét termelik meg. Tulajdonképp a lejtőn megspórolják a visszaútra szükséges energiát, illetve még a közeli városokat is ellátják árammal.

Alagút: A leghosszabb alagút a svájci hegyekben található. A Gotthard-bázisalagút 57 kilométer hosszú. Ha gyalog bejárható lenne, 10 órán át kellene baktatnunk az elejétől a végéig.

Híd: A leghosszabb vasúti hidat Kínában kell keresni. A Guinness-rekorder Tanjang-Kunsan híd 165 kilométer hosszú. Többek közt áthalad a Yangcheng tó felett is.

A filmvásznon: A filmkészítés hajnalán, a Lumiére testvérek egyik korai filmje egy gőzmozdony állomásra beérkezésének jelenetét tartalmazta. A közönség annyira megrémült a látványtól, hogy fejvesztve menekültek a vetítésről.

Charles Dickens története: A híres íróval történt egyszer, hogy szeretőjével és édesanyjával az USÁ-ból hazafelé utazva brit vonatra szállt. A szerelvényt annak ellenére elindították, hogy valamivel arrébb egy munkásbanda dolgozott a síneken és eltávolítottak belőle egy szakaszt. A mozdony és a vonat nagy része ide érkezvén belezuhant a Beult folyó völgyébe. Dickens kocsija bizonytalanul megállt a meredély szélén. Ekkor jutott az író eszébe, hogy Közös barátunk című regényének kézirata a vonaton maradt. Az író minden bátorságát összeszedve megmentette a kéziratot, melyből 1998-ban többrészes tévéfilm is készült.