Tájszavak innen-onnan

Fogadjunk, hogy tudunk számodra pár olyan magyar szót mondani, amit még sosem hallottál, vagy ha hallottad is, nem ismered a jelentését! Ebben a cikkben Magyarország különböző tájairól származó népi kifejezéseket gyűjtöttünk össze - természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen annyi, de annyi dolgot másképp mondanak erre-arra...

Forrás: Pixabay

áristom: zárka, ahol a bűnök elkövetői a kisebb büntetéseiket töltötték.

bürü: ideiglenes hidat jelent, melyet a leginkább a folyómeder fölött átvetett pallóként kell elképzelni.

cseter: pocsolyát, árokban összegyűlt dagonyázóhelyet jelent.

csikmák: csíkokra vágott főtt tészta.

csömíny: darázs.

csünt: így hívták a legkisebb malacot egy alomban.

facsanak: pohár, illetve más ivóalkalmatosság, amit fából faragtak.

firhang: függöny, eléggé elterjedt tájszó.

gögyöleg: folyókanyar.

granatér: krumplis tészta.

gyaszmat: hibás darab, selejtes áru.

honcsok: így mondják az ürgét vagy vakondot Erdélyben.

kágyilló: meztelencsiga.

kahittyul: megfázott és most nagyon köhög.

kutrica: disznók ólja.

lengemagyar: igencsak bő szárú nadrág.

napos nap: évfordulós ünnep.

nem érte benn az írás: azaz évvesztes, később kezdte az iskolát.

nyuszkán: azaz meztelen.

pelyvakutyó: pajta, ahol a szénát tartják.

poszra: lesoványodott, vékony emberre használt kifejezés.

prucka: ez egy mellényszerű ruhadarab.

srót: ez az a táplálék, többnyire kukoricadara, melyet az állatoknak szórtak.

supetli: az Őrségben használt szó a kanapénak azt a részét takarja, amelyet éjszakára kihúztak, hogy vendégek vagy gyerekek aludhassanak rajta.

svártli: a disznósajtot jelenti, azaz olyan főtt sertés részeiből készült ételt, amit valamilyen formába préseltek. Máshol prezborsnak hívják.

szőcsíny: szemölcs.

szuktéros: kinőtt ruhadarab, melyet még sokáig hordtak, mert nem volt pénz újat venni.

tiknyó: a kamaszokat hívják így egyes tájegységeken.

tixó: cellux ragasztószalag.

vecsernye: esti imádság.

vindű: zsírosbödön, többnyire kacsazsírral.