A világ leghíresebb építményei

Már időszámításunk előtt is épített az emberiség hatalmas épületeket, gondoljunk csak a gízai nagy piramisra. A történészek a mai napig nem tudnak megegyezni arról, hogy a munkások hogyan voltak képesek a helyükre illeszteni azokat a mészkőtömböket, melyből több mint 2 millióra volt szükség az épület felhúzásához.

Forrás: Pixabay

Manapság már a legfontosabb építőanyagnak a beton számít, hiszen ez a legkeményebb, legstabilabb anyag gondoskodik róla, hogy egy épület sokáig állhasson. Már az ókoriak is készítettek egy betonszerű anyagot mészből, tengervízből és vulkáni hamuból, ennek pontos összetevője azonban nem ismert.

A másik nagyon fontos alapanyag az acél. Henry Bessemer nevéhez fűződik annak az eljárásnak a feltalálása, amellyel tömeggyárthatóvá vált ez az építőanyag. Módszerével csupán 20 percre van szükség a vas acéllá alakításához.

Nagy előrelépést jelentett még az építőiparban a gőzgép feltalálása, amelynek segítségével könnyebben, gyorsabban tudták szállítani az építőipari alapanyagokat egyik helyről a másikra. Ezeket azóta felváltották a dízelmotorral üzemeltetett gépek, amik megbízhatóbb és hatékonyabb működésre képesek.

Az elmúlt évtizedekben sokkal csökkent az építőiparban dolgozók száma, mert a fiatalok nem igazán érdeklődnek ezen szakmák iránt. A 2008-ban történt gazdasági válság óta, mely elsősorban a lakáshiteleket érintette, van fellendülés, de többnyire azóta is hiány van szakemberekből a piac ezen szegmensében.

A II. világháború alatt - amikor a férfiak a fronton harcoltak - nagyon sok nő épített házakat, az arányuk manapság azonban mindössze 10% körülire tehetők, s ezek legtöbbje csupán az építőipari céghez köthető irodán dolgozik.

Most pedig következzen néhány érdekes tény a világ híres épületeiről:

Eiffel-torony: Párizs jelképe az 1889-es világkiállításra készült. Mindössze 20 évre tervezték megtartását, később lebontották volna. Az I. világháború alatt azonban nagyon jó szolgálatot tett, innen nagyon sok ellenséges rádióadást el lehetett csípni. Katonai jelentősége miatt megmaradhatott, mára pedig elképzelhetetlen a francia főváros nélküle.

Big Ben: A londoni óratorony már most megdőlt kicsit. A szakemberek véleménye szerint 4000 év múlva körülbelül ugyanolyan szögben fog kiállni a földből, mint a pisai ferde torony.

Empire State Building: A kíváncsi turisták, akik a 102 emeletes toronyház tetejéről lenézhetnek New York városára, több bevételt hoznak, mint amennyit az épület helyiségeit bérlő cégek összesen termelnek.

Sydney-i operaház: Az épületnek ismert zenészek véleménye szerint szörnyű az akusztikája. Napjainkban 202 millió dolláros projekt indult azzal a céllal, hogy ezen javítsanak.

Golden Gate híd: A San Francisco-i híd építése során sok pénzt költöttek arra, hogy kihúzzanak egy védőhálót az építmény alá. Ez az építésének 4 éve alatt 19 ember életét mentette meg.

Pentagon: Az Amerikai Védelmi Minisztérium Arlingtonban található székhelyére kétszer annyi mosdót építettek, mint amennyit az ott dolgozók száma indokolt volna. Ennek oka a szegregációban keresendő, ugyanis az afroamerikaik és a fehérek akkoriban csak külön helyiséget használhattak.

Tádzs Mahal: Az indiai mauzóleum körüli minaretek mindegyike elfelé dől a világörökségi épülettől, hogy egy földrengés esetén nehogy ledőlve kárt tehessenek benne.

Cholula-piramis: Ez a mexikói műemlék majdnem kétszer akkora, mint a gízai nagy piramis. Templom célokat szolgált, felfedezése még ma is folyik.

Bostoni Városháza: Sokan a világ legrondább épületének tartják, és már 1968-as megépítése óta rendszeresen petíciók indultak a lebontásáért.

Aurora Ice Hotel: Az Alaszkában található szálloda teljes egészében, sőt még a bútorok nagy része is, jégből készült. Ennek ellenére a hatóságok megkövetelték, hogy tűzjelző és tűzoltó legyen minden szobán, különben bevonták volna a szálló engedélyét.

Vossék háza: Mark és Breda, a Voss házaspár egy óceánra néző házat építtettek, majd 6 hónap később jöttek rá, hogy mindezt nem a saját telkükre húzták fel.